DIáksziget Támop 3.2.3/09/2 | DIÁKSZÍNJÁTSZÓ SZAKKÖR


Kezdés: 2011. szeptember 16.
Időpontja: péntek 17-19 óráig
Maximális csoportlétszám: 30 fő
Életkor: 14-18 évesek
Foglalkozásvezető: Halász Tibor

A színjátszás elsősorban a színházi nevelésre helyezi a hangsúlyt, de rendkívül sok olyan készség elsajátítását is lehetővé teszi, sőt megköveteli, amelyek az élet egyéb területein is kamatoztathatóak, hasznosak. Ilyen készségek a teljesség igénye nélkül:

Kommunikáció: A diákok megtanulnak artikuláltan beszélni, a gondolataikat világosan és érthetően kifejezni. Talán ez a leghasznosabb része a színjátszók képzésének, hiszen az itt tanultakat már az iskolában, majd az egyetemen, és a munkahelyen is kiválóan tudják hasznosítani.

Mozgás: Minden próba része a mozgástréning, amely tapasztalataink szerint elengedhetetlen. Rendkívül kevés diák végez rendszeres mozgást, űz valamilyen sportot aktívan. A diákok a próbák keretein belül különböző mozgásformákba kóstolhatnak bele, a néptánctól a baletten keresztül az önvédelmi sportok mozgáskultúrájáig.

Fellépés: Az internet és a számítógépek világában a gyerekeknek egyre kevesebb a lehetőségük, hogy társas helyzetekben megtanuljanak helytállni. Megtanulják, hogyan kell eloszlatni a lámpalázat, amely készség a vizsgákon, állásinterjúkon határozottabb, jobb fellépést tesz lehetővé számukra.

Természetesen nem szabad megfeledkezni magáról a színházról sem. Azok a diákok, akik színjátszó csoportba jártak, sokkal jobban értik és átlátják a színházi kultúrát, műveltségük sokkal kiterjedtebb, mint színjátszással nem foglalkozó társaiké.

Nagyon lényeges még a tehetségkutatás és tehetséggondozás is.

 

TEMATIKA

Minden alkalom mozgástréninggel, majd beszédtechnika oktatással kezdődik. Az összes elméletinek tűnő téma egyben gyakorlati oktatás, mert a gyerekek saját jeleneteken, témákon keresztül valósítják meg a közösen átbeszélt fogalmakat.

A 61 alkalom alatt az alábbi témákat fogják érinteni a foglalkozások:

  • Színházi alapfogalmak tisztázása, drámai szöveg egységei, felépítése, értelmezése.
  • A színdarabok felépítésének egységei, a mikro jelenettől a komplett előadásig.
  • A színész munkája, a színészi eszköztár. (Mozgás, mimika, hang…)
  • Háttérelemek hasznossága, használata. (Jelmez, kellék, díszlet, zene…)
  • A színpadi tér használata, a színész a színpadon.
  • Páros munkák, párbeszédes jelenetek.
  • Mozgásszínházi jelenetek, a mozdulat, mint kifejezési forma.
  • A monológ, a gondolatok közlésének színpadi eszközei, lehetőségei.
  • A színpadi jelenlét, a hitelesség megteremtése.
  • A színész és társai, a bizalom, az egymásrautaltság megtapasztalása és megértése.