Hangszersimogató és farKAsLAND
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával a Művészetek Háza két vadonatúj, gyermekeknek szóló előadást mutatott be 2020. szeptember 26-án, mégpedig két művészeti csoport a Cimbaliband és a Gödöllői Fiatal Művészek Egyesületének együttműködésével. A MUZA látogatói maximális védelme érdekében továbbra is több ponton helyezett ki kézfertőtlenítőt, de az előadások alkalmával az ültetésnél is ügyeltek arra, hogy a javasolt védőtávolságot megtartsák a nem egy háztartásban élők között és persze az orrot és szájat eltakaró maszk viselete is kötelező volt. Bár a maszkhasználat 6 éves kor fölött kötelező, mégis sok apróság viselte a védőeszközt.
A Cimbaliband Hangszersimogató névre keresztelt 45 perces ismeretterjesztő, színpadi gyermekműsora az autentikus magyar népzenére, valamint hungarikum hangszerünkre, a cimbalomra helyezte a fókuszt. A cimbalomnak, a gitárnak, a hegedűnek, a nagybőgőnek és a pergődobnak összesen 161 húrja van, ezeken pendült a Cimbaliband egy húron a gyerekekkel – innen az előadás alcíme „161 húrral Magyarországon”. A hamisítatlan zenei utazás alkalmával a muzsika szárnyán utaztak el a történelmi Magyarország nyugati határaitól egészen a moldvai csángókig. Az egyes megállók alkalmával mindig egy újabb jellemző népi hangszerrel ismerkedtek meg, vidám történetekkel, játékokkal tarkítva. Az előadás alatt a közös népdal tanulás melletti ismeretterjesztő kvíz kérdések gazdagították a jövő generációinak tudását, de azt is megmutatták, melyek azok a dalok, amelyekre még a nagyszüleik és dédszüleik is táncoltak mulatságokban vagy lakodalmakban.
A GÖFME, Horváth Zoltán művészeti vezető rendezésében a farKAsLAND című mesedarabot mutatta be. Az óvodás korosztály számára meghatározó mesék szereplői az állatok, a történeteket pedig a legtisztább forrásból Heltai Gáspár fabuláiból válogatták, és olyan látványos és interaktív előadást hoztak létre, amely a klasszikus műveltséget és életbölcsességet élvezetes formában megújítva tárta a mai kor gyermekei elé. Az előadás 14 Heltai-fabulát dolgozott fel egy egységes történetben, ahol a dramaturgia szerves részévé tették a legismertebb magyar mondókákat és gyermekdalokat. A történet főszereplője a farkas, aki a róka mellett Heltai fabuláinak másik leggyakoribb szereplője. Kalandos élete során találkozik a rókával, oroszlánnal, báránnyal, komondorral, szamárral és persze emberekkel is. Minden egyes találkozás egy nagy tanulsággal szolgál a farkas számára, aki a történet végére teljesen másképp látja az életét. Az egyes epizódokat sok humorral mesélték el, amit erősítettek a szójátékok és más mesékre való utalások. A farkas a rezonőr szerepét is betöltötte, folyamatosan kapcsolatot tartott a néző gyerekekkel, hol tanítva őket, hol segítséget kérve tőlük. A meseelőadásnak bizonyos keretek között a néző gyerekek is részesévé váltak, a mondókák és dalok pedig közös aktivitásra ösztönözték őket.